Supy
Bemutatkozás

Gyakori kérdések
Akciós ajánlat

A lúdtalpról

Kermi engedély
Üzletek, partnerek

Webáruház
Kapcsolat

A korszerű gyermekcipő

 A gyermekek lábbelijének fontos feladata, hogy az egészségesen született emberpalánták lábmunkáját segítse, ne pedig hátráltassa, amint az sok esetben tapasztaljuk. A különbözo iskolaorvosi rendeléseken azt látjuk, hogy a legtöbb statikai lábbetegség kisgyermekkorban kezdodik, és mire a gyermekbol felnott lesz, lába deformálódik. Világstatisztikák szerint a 10-16 éves lányok fele a divatos és nem egészséges divatlábbeliknek köszönhetik lábelváltozásaikat. Ha a gyermek egészséges csontokkal, izomzattal születik, fejlodését, növekedését a természetes mozgás, a megfelelo talaj és a jó cipo biztosítja.

A fejlődő csecsemo lábujjainak mozgása eroteljes, gyakran áll lábujjra, és sarkát sokszor felemeli a talajtól. A kisdedeknek készített tipegoknél ezeket a mozgásokat mindig szem elott kell tartanunk, és a csecsemo, majd a kisgyermek lábainak, lábujjainak mozgását elso cipoje nem akadályozhatja. A kisgyermek lábán az elso 1-2 évben még nem találunk hosszboltozatot. Ez az aktív mozgás, járás következtében alakul ki. A gyermekeknek (1 évestol a serdülokorig) egészségileg helyesen gyártott cipok szerkesztésének feltétele a jó kaptafa. A láb funkcióját segíto cipo kaptafájának lényeges része a sarok és az elorész kiképzése. A jó kaptafára készült gyermekciponek három része van: a sarok felépítése, a középrész és a cipo elorésze. A cipo csak akkor felel meg funkciójának, ha alkalmas a láb egészségének a megóvására.

Lényeges, hogy a cipo hátsó része jól tartsa a gyermek sarkát függoleges helyzetben, megfeleloen eros kérge legyen, hogy ne engedje a sarkat befelé fordulni, mert akkor lúdtalp alakulhat ki. A belülrol kifelé döntött sarokrész, a belül elorevezetett kéreg alkalmas a sarok stabilan tartására. A cipo középrészeinek a feladata az, hogy ne engedje a talp saját izmait kinyúlni, és jól tartsa a gyermekláb középrészét.

Orvosi szempontból helytelen a beépített betét, hiszen az elgyengíti a jó izmú gyerekek lábát, és azoknak sem jó, akiknek az orvos egyénileg készített betétet rendel.

Egyes cipokbe sarokfogót építenek be, de ez nem betét, csak a sarok függoleges helyzetu megtartására szolgál. A gyermekcipo elorésze az ujjak helyzete és mozgása szempontjából is nagyon fontos. A nagyujj belso vonala 5 éves korig egyenes, és késobb is csak 8-10 fokkal tér el az egyenestol. Sajnos a divatcipok egy része ennek sem felel meg, így jön a harántsüllyedés, a kalapácsujj, a bütyök stb. Fontos, hogy a gyermekcipo legalább 5 mm-rel hosszabb legyen, mint a láb, hogy a gyermek szabadon tudja mozgatni lábujjait.

Kisgyermeknek helytelen sarokkéreg nélküli szandál viselése! A gyermekcipo készítéséhez szükséges természetes anyagok és muanyagok kombinációja fontos. Hiszen a gyermekláb is izzad, és a cipoanyag a láb szellozését nem akadályozhatja.

A mozgásszervi betegségeket gyógyító orvos álma az, hogy a jó gyermekcipok elfogadható árakon kerüljenek az üzletekbe. Legalább 3 boségben készüljenek azonos hosszúság mellett, hogy a szülok ne kényszerüljenek selejtes tömegáruk megvételére, amelyek ártanak gyermekük egészségének.

III.évf./4.szám
Dátum: 2002. május 8.
Szerzo: Dr. Bender György
Forrás: Baba Magazin




Lúdtalpasoké (is) a világ!

 Mindenki telitalpasnak születik, a láb boltozatai csak késobb, a felállás és a járás során a lábra ható izmok munkája eredményeként alakulnak ki. A lábon kétfajta boltozatot különböztetünk meg. Minden egyes ujjnak megfeleloen van egy-egy hosszboltozatunk, amelyek a sarokcsont és a lábujjak tövéig éro lábközépcsontok végéig érnek. Persze ezek az ívek különbözo magasságúak, az öregujjhoz futó magasabb, míg a kisujjnál levo alacsonyabb. Mindegyik hosszboltozati "donga" legmagasabb pontja a lábto és a lábközépcsontok csatlakozásánál van.

A harántboltozatunk alkotói a lábközépcsontok végei, ahol az ujjak csatlakoznak a lábhoz. Ez úgy alakult ki, hogy a nagylábujjunk és a kisujjunk töve mögötti lábközépcsont érintkezik a talajjal, ezek a felületek jól turik testünk súlyát és a járás során kialakuló erobehatásokat, míg a többi lábközépcsont a talajt éppen hogy csak eléri, alig esik rájuk teher.

A boltozatok magassága egyénenként változó. Míg az európai emberek boltozatai viszonylag magasak, addig az afrikaiak boltozatai alacsonyabbak, mégis ok nyerik meg az olimpiák futószámait! Így tehát az még nem betegség, ha valakinek alacsonyak a lábboltozatai. Akkor van baj, ha a láb harmonikus muködése bomlik meg, kialakul a lúdtalp és az azzal járó panaszok.

Ha a hosszboltozat süllyed le, akkor elsosorban a láb belso éle kerül közelebb a talajhoz, azaz bokasüllyedés alakul ki. Ennek messze ható következményei vannak, mert a belboka megsüllyedését a térd beforgatásával és megroggyantásával kompenzáljuk. Emiatt a csíponket be kell hajlítanunk, melynek következtében fenekünket kitoljuk és ezért az ágyéki gerincünk hajlítását fokoznunk kell. Tehát a hosszboltozat lesüllyedése következtében fájhat a bokánk, a térdünk, a csíponk, a derekunk. Persze a baj itt még nem ér véget! A belboka mögött haladnak azok az izmok, amelyek a lábujjak hajlításáért felelosek. A boka megsüllyedése következtében ezek megrövidülnek és az ujjak hajlított helyzetbe kerülnek, kialakul a kalapácsujj.

A harántboltozat lesüllyedése miatt a középso lábközépcsontok is terhelés alá kerülnek, ilyenkor a lábujjak mögötti terület túlterhelodik. Eloször csak furcsa, kellemetlen, kissé égo érzés keletkezik, majd egyre erosebb, a lábhátra is kisugárzó fájdalom alakul ki. Ezt nevezzük metatarsalgiának, azaz lábközépi fájdalomnak.

A lúdtalpbetét feladata a hossz és harántboltozat helyreállítása. A jó lúdtalpbetét egyedi méretre készül. A hosszboltozatot mindegyik dongának megfeleloen, mind a belso, mind a külso talpélnél megemeli úgy, hogy a boka alatti ízület egyik irányba se térjen ki. A harántboltozat megemelését úgy éri el, hogy a középso lábközépcsontok végei mögött a talpon lencse alakú kiemelkedést találunk, amely nem engedi, hogy a talajhoz nyomódjanak a fájdalmas talpközépi részek.

A lúdtalpbetét viselése gyermekkorban, ha egyéb torzító betegség nincs, nem ajánlott. Ekkor inkább a láb tornáztatásával, a boltozatos szerkezetet létrehozó izmok erosítésével érdemesebb törodni. Ha gyermekkorban betéttel megtámasztjuk a talpat, pont azokat az izmokat sorvasztjuk el, amelyek egyébként a boltozatos szerkezet kialakításáért felelosek.

Felnott korban is csak akkor érdemes elkezdeni a betétviselést, ha már van valamilyen panasz (fájdalom, bütyök, kalapácsujj stb.). Persze azokban az esetekben, amikor a láb túlterhelodik - például sportoláskor, álló munka esetén - érdemes a megelozés érdekében speciális talpbetétet viselni, amely a túlterhelés következményeit csökkenti.

X.évf./1.sz.
Dátum: 2002.április 1..
Szerzo: Dr. Mezo Róbert
Forrás: Patika Tükör




Lúdtalp torna

1. Lábakat párhuzamosan egymás mellé tenni, mindkét sarkat egyszerre felemelni-letenni. (váltva is)
2. Egyszerre felhúzni mindkét talpat, együtt leengedni. (váltva is)
3. Egyszerre két lábbal: sarokról lábujjhegyre, lábujjhegyrol sarokra gördíteni.
4. Lábujjakat behajlítva talp alá húzni-kinyújtani.
5. Lábujjakat behajlítva talp alá húzni, lábfejet megemelni, letenni.
6. Talpak a földön vannak, sarkakat széthúzva lábujjhegyre emelkedni, összezárva letenni sarokra.
7. Sarkon támaszkodva lábakat terpeszteni, zárni. Fenti gyakorlatokat eloször ülve, majd állva végezzük.


Járógyakorlatok

8. Lábujjhegyen járni apró lépésekkel, magasra húzott sarokkal.
9. Mackójárás:a talp külso szélére nehezedve, behajlított lábujjakkal járás.

Játékok

10. Földön ülve labdát két talp közé fogjuk, lábbal dobjuk és lábbal kapjuk el.
11. Ceruzát vagy pálcikát az egyik láb ujjaival megfogjuk, másik lábbal átvesszük.
12. Lábujjakkal kis golyót markolva sétálni (ne az ujjak között legyen a golyó!)
13. Apróra tépett papírdarabkákat megmarkolva egyenként felszedegetni a földrol.

IV. évf. / 7. szám
Dátum: 2002. január 22.
Szerzo: -
Forrás: Gyógyhírek, a Heim Pál Gyermekkórház gyógyászati havilapja



Sántít a gyerek

 Olyan furcsán jár a gyerek. Mintha húzná az egyik lábát, egyik napról a másikra bicebóca lett. Lépten-nyomon felkéredzkedik a karomba, pedig a vasárnapi kiránduláson már olyan ügyesen és kitartóan bandukolt mellettem. Kérdeztem is, hogy fáj talán a lábacskád, picinyem? Mire buzgón bólogatott: "páj, páj". Ám ennél többet nem lehetett kihúzni belole. Nincs más hátra, mennünk kell a doktor nénihez.

A csöpp Kata apukájával érkezik a rendelésre. Alig másfél évével meglepoen jó mozgású, kecses kis gazella. Beszélni még nemigen tud, egy-egy szavas közléseit azonban gazdag, árnyalt mimikával egészíti ki, tulajdonképpen remekül kifejez mindent, amit akar. Lelkesen benyargal - ám kétségkívül biceg egy kicsit.

Katus cipocskéje
Sántaságának nem nehéz kideríteni az okát. Már az elso ötletem azonnal bejön. Az elso és legkézenfekvobb gondolat ilyen esetben mindig a cipo! Hogy jó-e, nem töri-e a gyerek lábát. Vagy egyszeruen kinotte. Nos, Katával az utóbbi történt. Apukája ugyan csodálkozott, hogy ilyen gyorsan no a kislány lába, hisz alig két-három hónapja, hogy megvették neki az ominózus cipocskét.
- Miért nem szóltál, Katus baba, hogy túl kicsi már ez a cipo? - fordul a csöppséghez.
- Tipo, tipo - rikkangat boldogan Katus, s már nyargal is kifelé - kissé bicebócán - a szobából. A papa az ajtóból egy kicsit restelkedve visszanéz.

Ha a gyerek lába gágog
Panni már tízéves is elmúlt, mégsem szeret gyalogolni. Hamar elfárad, foleg, ha a városi betonon kell caplatnia, gyalogolnia. Ilyenkor elofordul, hogy hol az egyik, hol a másik térdét fájlalja, s bizony nemegyszer sántít is, mire hazaér. Panninak szépen fejlett lúdtalpa van, ráadásul pár kilóval többet is nyom a kelleténél. Nem szokott sokat mozogni, pláne sportolni, legszívesebben mindig otthon ülne a számítógép vagy a tévé elott.

A lúdtalp talán a leggyakoribb elváltozás, a felnottek közül minden nyolcadiknál megtalálható. Pes planovalgus az orvosi neve, s a lényege, hogy a láb hosszanti boltozata lelapul, valamint a sarokcsont álló helyzetben befelé dol. Ezért a talp nagyobb felülete érintkezik a talajjal, ami könnyen a talpemelo izmok megnyúlásához, elfáradásához vezet.

Minden csecsemo és kisded kb. hároméves korig lúdtalpasnak tunik, ám ez csak a látszat. Náluk ugyanis még egyszeruen nem alakult ki a talpboltozat. Ahhoz, hogy kifejlodjön, elsosorban arra van szükség, hogy sokat használja a lábát, hogy járkáljon, futkározzon, ugrándozzon. Négy-öt éves korra, normális esetben már általában ívelt lábfejjel rendelkeznek a kicsik.

A lúdtalpra való hajlamot a gyerekek a szüleiktol öröklik, és ez ellen nem sokat tehetünk. Ami viszont a módunkban áll, az az, hogy megakadályozzuk, hogy ebbol - a helytelenül szépséghibának tartott - panaszokat okozó betegség alakuljon ki. Mert hogy a lúdtalp nem egyszeruen lábbajt, de késobb komoly térd- és derékfájdalmakat is okozhat. Fontos, hogy amikor csak lehet, hagyjuk a gyereket mezítláb járkálni. Vegyünk kényelmes, rugalmas lábbelit, s ha már nagyobbacska, menjünk vele sokat kirándulni, hegyet mászni. Vannak olyan játékos lúdtalpgyakorlatok, melyet rendszeresen közösen végezhetünk: járás lábujjhegyen, sarkon, a külso talp élén.

Speciális betétek, belso talpélemelok használatára, ortopédiai kezelésre inkább csak a súlyosabb vagy panaszokkal járó esetekben van szükség.

Szóval sok mindentol fohet a fejünk, pontosabban sántíthat a gyerek. Egy biztos: ne várjunk - lássa a szakember!

VIII. évf. / 12. szám
Dátum: 2003. március 12.
Szerzo: Dr. Vészi Zsuzsanna
Forrás: Anyák Lapja




Párnás lábacskák, apró cipocskék

 Az újszülöttnek mindössze 22 csont található a lábfejében, ezek is puhák, hajlíthatóak. Két-hároméves korra fejlodik ki még négy csont és egyre erosebbé, keményebbé válik a csontszövet, bár a teljes kifejlett állapotot csak a tinédzserkor vége felé éri el.

A felnott lábfeje ovális, míg a bébié háromszög alakú. Legszélesebb része az ujjaknál van, a sarok keskeny, elvékonyodó. A láb puha, húsos, a boltív zsírszövetekkel van kipárnázva, az ujjacskák görbék.

Lapos a talpa
A bébiket minél többször hagyjuk mezítláb, foként a mászás korszakában, hogy megfeleloen, a maguk természetes módján tudjanak fejlodni a csontok - ajánlják a szakemberek. Az anyának biztosnak kell lennie abban, hogy semmi - pl. az éjjeli ruházat, zokni, szorosan megkötött kiscipo, lekötött takaróvég - sem akadályozza a láb mozgását. Minden baba lúdtalppal születik, azaz teljesen lapos a talpa.
Erre azért van szükség, mert ha a talp teljes terjedelmében támaszkodik a talajra, sokkal stabilabb az állás.
A talp közepi boltozat 4-5 éves kor körül fejlodik ki. Ha ez nem történik meg vagy a családban vannak lúdtalpasok, érdemes ortopédushoz vinni, és késobb lúdtalpbetétre is szükség lehet. Sok baba mászik úgy, hogy közben lábfeje vagy térde befelé fordul. Tíz esetben kilencnél ez magától korrigálódik, de figyeljünk a jelenségre, foleg akkor, ha ez az egyik lábnál kifejezettebb. Ilyenkor fizikoterápiás kezelésre van szükség. Sok szülo megijed, ha a baba túlságosan szélesre tárja lábait, hogy megtámaszkodjon. Ez teljesen normális dolog, de ha túl sokszor fordul elo, érdemes ortopédushoz fordulni, aki megvizsgálja, hogy nincs-e gond a csípoízületekkel.
Tipegve jár
A befelé görbülo ujjak teljesen normálisak az újszülöttnél, a csontok kifejlodésével és megerosödésével kiegyenesednek. A görbületeket különbözo tornagyakorlatokkal lehet megszüntetni, de természetesen megfelelo, kényelmes cipore is szükség van, amely helyet hagy az ujjaknak.
A lábujjhegyen való járás nagyon gyakori, amint a bébi elkezd járni, mert ez különösen kedvére van, tetszik neki.
De ha mindig így tesz, ha nem tud a talpán járni, akkor más ok bújhat meg mögötte. Például fájhat a talpa vagy a sarka, lehet rajta szemölcs, hólyag vagy valamilyen apró kiütés. Ritkán, de elofordulhat, hogy az Achilles-ín túl rövid, ami megakadályozza, hogy a sarkát letegye a földre. Az ín megnyúlhat magától is, de szükség lehet fizikoterápiás kezelésre is.

Dátum: 2000. január 11.
Szerzo: -
Forrás: Baba Magazin